"DÖNCI: Liza meg én igazán jól kijövünk egymással. Annak is nagyon örülök, hogy szereti a rendet és a tisztaságot, és ezért mindent meg is tesz. Csöppet sem zavar!LIZA: Dönci meg én igazán jól kijövünk egymással. Annak is nagyon örülök, hogy szeret barkácsolni, csúszkálni, és kacatokat gyűjteni. Csöppet sem zavar!"Valóban úgy is érzi Dönci, a vaddisznó és Liza, a macska, ahogy mondják? Tényleg ilyen egyszerű lenne megszokni egymást? A német Franz Zauleck meséjében egy rendmániás cica és egy bumfordi vadkan együtt kénytelen kihúzni a telet egy használaton kívüli kisbuszban az erdő közepén. Együttélésük számtalan ismerős konfliktust és vicces helyzetet teremt, hiszen ez a mese rólunk is szól…ajánlott életkor: 3+

Egy különleges mesejáték barátságról, árulásról, bocsánatkérésről, megbocsátásról. 

a Közép-Európa Táncszínház előadásaHosszú ideje nem készítettem egész estés darabot Magyarországon, sőt szakmai munkáim is inkább határainkon kívül érvényesülnek. „Onnan” nézve, de „innen” átérezve választottam Lajkó Félix muzsikáját, akinek zenéje ösztöni kapocs a természettel és a természetben élő emberrel. Árad zenéjéből a kultúra, de nem a színpadokon vagy a kiállítótermekben megjelenő kultúra, hanem az ember - a Kárpát-medencében élő ember - kultúrája. Ösztönös, „földszagú” zsigeri vibráció. Angyali zene, emberi megfogalmazásban! Így született a cím is, a Horda. A címet értelmezhetjük, mint emberek kis közösségét, akik az élet élhetőségéért csoportot alakítanak ki, de érthetjük pusztító hordaként is, akik valamilyen megfogalmazhatatlan késztetést követve lerombolják saját életterüket. A teremtett ember lelki dilemmáját járja körbe a darab, azt a dilemmát, ami a természettől elszakadt ember „útravalója”. Ez az „útravaló” nem nélkülözi az emlékeket, a vágyat a visszatérésre a természethez. Nem nélkülözi a mindenen átsegítő humort, emberséget és varázslatot. Nem nélkülözi a család megtartó erejének megfogalmazását.  A Horda szerény, de makacs kísérlet személyes „útravalóm”, „útravalónk” summázására.

Egy kőszínház. Egy tánccsoport. Egy igazgató és egy koreográfus. Körülöttük a hazai színház világa. Profilváltás a színházban. Melyik hordához tartozzunk? Hogyan tartozzunk egy hordába?

Foglalkozásunk a középiskolás korosztályok számára fogalmazza újra Kun Attila koreográfiáját egy színházi nevelési előadás keretei közt. A foglalkozás a „hordaság”, az egyén és a közösség viszonyát vizsgálja.
Az alkotók célja, hogy az előadás újrateremtésével lehetőséget adjanak a középiskolásoknak arra, hogy gondolataikat, érzelmeiket és testüket a felkínált problémakör vizsgálatának szentelhessék, fejlesszék aktív értelmi és érzelmi kifejezőkészségüket a mozgáson keresztül, más szóval: képesek legyenek testük szabad kifejező erejét felnyitni és használni.Az előadások a 2015/2016-os évadban a Bethlen Téri Színházban, hétköznap délelőtti időpontokban valósulnak meg, minden alkalommal egy-egy középiskolai osztály részvételével.

a MÁRKUS SZÍNHÁZ előadásaMegszületni és hősnek lenni még az istenek szférájában is ezer botlás, veszély, szeszély, hát még az emberi lélek számára mennyi kihívás, lehetőség és győzelem vagy veszteség. A kalandos földi létre most magyar hős születik: a szájhagyományban megrajzolt legenda övezte, testében-lelkében is erős: Toldi Miklós. 

A legendás musical Szarvason. Két és fél órás önfeledt szórakozást ígér a szarvasi Cervinus Teátrum nagyprodukciója. A kiváló zenék és rengeteg humor garantálja a kellemes nyári estét.

 Ezt a hotelt nem lehet semmilyen útikönyvben megtalálni. Hirtelenjében a darab filmrendező főhőse, Moncey úr találta ki, és az ötlet évekig remekül be is vált, ugyanis mit sem sejtő hitvesét azzal áltatta, hogy filmezés alatt mindig itt száll meg.  Azonban a szép nevű tengerparti szálló valójában családi villa, amelynek legfőbb vonzereje egy csinos hölgy, akivel hősünk meghitt viszonyba keveredik, köszönhetően annak, hogy a férjét, egy kapitányt munkája mindig hónapokra elszólítja hazulról. Egy szép napon a rendező felesége unalmában elhatározza, hogy meglátogatja férjét ebben a sokat dicsért panzióban. A párnak a repülőgép érkezéséig rögtönöznie kell. Moncey, a rendező ötletére itt-ott átalakítva a családi otthont villámgyorsan „létrehoznak” egy szállodát, a háziasszonyt pedig a hotel tulajdonosává, portásává, szakácsnőjévé teszik. Kirakják a Hotel Mimóza feliratot - csakhogy szállóvendégek érkeznek, s a pánik sem sokat késik… ahogy a feleség se, sőt a kapitány is váratlanul hazaérkezik. De a zseniális filmes nem fogy ki az ötletekből, és „rendezni” kezd. 

Az örmény Boghossian család lázas izgalommal készül szállodájuk, a Hotel Yerevan megnyitójára. Az utolsó simítások vannak csak hátra, mikor betoppan egy rejtélyes idegen, hogy mindent összezavarjon. Ráadásul a liftnek is lelke van.
A Hotel Yerevan című komédia a bohózatokra jellemzően vidám, mégis elgondolkodtató bonyodalmakat ígér. Bepillantást enged a diaszpóra hétköznapjaiba, miközben megszeretteti velünk szereplőit minden tipikus jellemvonásukkal és örménységükkel együtt. A Hotel Jereván ősbemutatója Budapesten lesz az Aranytízben a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjas Urartu Örmény Színház előadásában.

Az Ördög egy nap a kénköves lávató hevénél bűvös tükröt öntött, amibe ha valaki belenézett, abban mindent taszítónak, rútnak látott és ettől megdermedt a szíve, eltorzult a lelke. Ki is próbálta egy tündéren, majd utasította a két fiát, hogy vigyék Isten színe elé a tükröt, hátha őt is megronthatja. Útközben a két ördögfi a tükröt elejtette, ami pozdorjává tört, gonosz szilánkjaival és porával terítve be a Földet. Azóta vannak jégszívű, mindent fonákul, a rossz oldaláról látó, gonosz emberek.

„Sok arcom volt, most a valódit látják, egy emberét, aki nem akar dolga-végezetlenül távozni: haza akar érni az emberek szívébe. Hogy most nem vagyok színésznő? Nem tudom. Lehet, hogy a színészet, - a valódi, –a tökéletes azonosulás, a tökéletes igazmondás. A jó színészethez elég a tökéletesen hazudni tudás képessége is: úgy tenni, mintha… Nekem azzá kellett válnom, szó szerint és valóságosan. A legvacakabb szerepért összezsugorodni, vagy megnőni saját határaimon túlra. Iszonyú szép és félelmetes volt… A nevemet i-vel írom, az y-t színigazgatók és újságírók ajándékozták a múltban. Megszoktam, mint a vörös hajam. Ma, mint minden hazugság, zavar. ’945 után én már nem csak színt akartam játszani - közölni akartam valamit. Hoztam valamit a hegyekből!  Igen, Istennel a hátamon, sokszor keresztbe feküdtem karrierem útján. Igen, önsors rontó is voltam. Nem maradt utánam semmi, amit szívből vállalok, csak három magnótekercs: az 1959-es Bartók termi estém, a „ Pacsirta,” és a „Bujdosó lány.”

1. rész | Belső hangok - etűdök egy témára
1. etűd: külső csendek-belső hangok2. etűd: a szerelmes róka3. etűd: férfihangok4. etűd: búcsú a hangoktól 5. etűd: külső hangok – belső csendek

2. rész BOLERO
A Bolero-t 2012-ben készítettem a Wiener Staatsballett részére. Ravel csodálatos zenéjéhez félve nyúltam, hiszen a Bolero egy klisékkel terhelt, „agyonjátszott” darab. Előttem már nagyon sokan alkottak rá táncműveket és nem egy, több etalon is volt közöttük, amelyekre a közönség még élénken emlékszik. Maurice Béjart, Markó Iván Nem szerettem volna epigon lenni és nem a szokványos férfi-nő viszonyra, szenvedélyre, érzéki szálra kihegyezni a „történetet”. Az én Bolero-m cselekmény nélküli darab, tíz női és tíz férfi táncosra, akik azonos jelmezben, hatalmas fekete szoknyában táncolva próbálnak egy monumentális, hideg hangvételű, sötét báli jelenetet érzékeltetni. A már-már groteszk, szinte parodisztikus társastánci elemek és a modern tánc eszközeinek ötvözésével szerettem volna egy sajátos stílusú formanyelvet teremteni. A táncosok egyszerű, minimalizált mozdulatainak fokozatos bonyolításával, a létszám növelésével, a térformák egyre gyakoribb váltakozásával igyekeztem a mozgást a monoton, ám egyre inkább fokozódó, lüktető zenével egyenlő szintre emelni, és e kettő harmonizálásának eredményeképpen teljes egészet alkotni.

Történik Budapesten: 1957-ben és 1989-ben. Gyors egymásutánban követik egymást az események. Könyörtelenül tolja őket előre valami. Temetéssel kezdődik a váratlan fordulatokban gazdag dráma: temetik a forradalmi harcok tevékeny résztvevőjét, a meggyilkolt csepeli martinász Montág Ernőt. (1932–1957. Élt 25 évet.) Koporsója mellett szerelmese, Kapás Juli, az újpesti Törekvés kenyérbolt tizenhét éves eladója olvassa föl az elbúcsúztató imát.A temetés után az 56-os forradalom vérbefojtását követő idők embervadászai lelkileg kerítik kézre Kapás Julit, azzal a céllal, hogy vezesse el őket a még szabadon lévő, fiatal forradalmárokhoz. Hamarosan kiderül azonban, hogy nem Montág Ernőt, hanem helyette egy felismerhetetlen halottat temettek el, Montág Ernő pedig disszidált és Nyugaton él. Ezzel módosul a Julihoz kapcsolódó cél: vele akarják kinyíratni a szerelmesét; manipulálják abból a célból, hogy csalja haza Montágot, akivel mindenképpen le akarnak számolni a megtorlók, mert a fiatal csepeli munkás irányítóként – az elsőtől az utolsó percig – bátor és szellemes akciókkal vett részt a harcokban. Juli manipulációjának folyamata bemutatja a megtorló gépezet finommechanikájának működését, a visszaélés-technikát, a „hazugságtudományt”, az emlékezet, az emlékek átalakítását: a konszolidáció megnyomorító mókáját. A manipuláció azonban így is csak részben „sikeres”. A Hubertusz című egész estés dráma forradalom és szerelem, hűség és csalás örök témájának forgatagában tárja elénk a huszadik század második felének magyar történelmét. Utolsó szava az „igen”. Kitartásra és küzdelemre buzdít, miként Az ember tragédiájának utolsó szava is.