A világ egyik leghíresebb bűnügyi története amolyan "tárgyalótermi krimi". Egy gazdag asszony meggyilkolása, illetve az utána következő bírósági tárgyalás a témája. A mesterien alkalmazott sok csavar következtében nehéz eldönteni, hogy a vádlott bűnös vagy sem. A mű népszerűségét fokozta az 1957-ben bemutatott legendás film.

A kilencvenes évek eleje óriási várakozást ébresztett a magyar társadalomban. Életük jobbrafordulását várták mindazok, akik tele voltak tettvággyal, a határok megnyitása soha nem látott lehetőséget nyitott előttük.  Főhősünk Balog Józsi is egyike a tetterőseknek, vállalkozását baráti kapcsolatokra alapozza és fiatal felesége, Csilla is szerelmesen támasza mindebben. Nem törnek nagy dolgokra, csak az életüket szeretnék emberibben, a szürke kádári világhoz képest felszabadultabban és jobban élni. Váratlan vendég érkezik azonban siófoki otthonukba Ilona, Csilla nővére. Vajon mi az oka Ilona váratlan érkezésének? Hogy fogadja Csilla férje a különös megjelenésű nővért, nem túl tágas lakásukban? Mit okoz a két testvér kapcsolatában a kényszerű egymásra találás? Tennessee Williams szívbemarkoló története a 90-es évek magyar valóságába helyezve is kikerülhetetlen tanulságokkal szolgál számunkra.

„Vágy” – így hívják a villamost, amivel Blanche, a vidéki tanárnő húgához, Stellához érkezik, hogy ott a vágyak, az álmok, az emlékek labirintusából kiszabaduljon. De találkozik két férfival, Stanley-vel és Mitch-csel… A SZERZŐSemmi olyasmiről nem tudok írni, ami ne rám vonatkozna, amiben ne volnék érzelmileg érintve. Arra a fajta anyagra szorítkozom, amely személyes.(Tennessee Williams) Tennessee Williams (keresztségben kapott eredeti nevén: Thomas Lanier Williams) a Mississippi államban lévő Columbus városkában született; boldogtalan gyermekéveit itt és még két másik déli államban töltötte. Az agresszív személyiségű kereskedő-utazóügynök édesapa a túlontúl oltalmazó édesanyához húzó beteges-nyápic kisfiút Miss Nancynak hívta. 1919-ben a család St. Louisban telepedett le – vissza­emlé­kezéseiben Williams ezt „tragikus költözés”-nek nevezte – ahol a kisfiút többek között délies akcentusa miatt iskolatársai állandóan csúfolták. Az érzékeny, magányos, befelé forduló fiatalember korán az írásba menekült, mely feltehetően életpótlék lett számára. Két St. Louis-i egyetemen is tanult, meglehetősen rendszertelenül; 1938-ban szerzett diplomát az Iowai Egyetemen. Élete folyamán többször kapott idegösszeomlást; depressziói, hipochondriája és alkoholizmusa leküzdésére gyakran remélt segítséget pszichoanalitikus terápiáktól. Egy New York-i szállodai szobában halt meg bizarr körülmények között: véletlenül lenyelte egy orvosságosüveg kupakját…

Tennessee Williams – „az elveszett lelkek írója” – 1947-ben írta meg Pulitzer-díjas drámáját. Főhősnője, a fásult, gyenge idegzetű, félelmei közt vergődő Blanche kétségbeesetten próbálja kizárni a valóságot, csakhogy húga szűkös külvárosi lakásában nincs varázslat. Blanche menekül titkokkal teli múltja elől, Stanley igyekszik bizonyítani, hogy a nő valójában nem az, akinek láttatja magát, míg Stella a kettejük viharában az egyensúlyt képviseli.

Mozart legismertebb és legtöbbet játszott operájának ifjúsági változata, amely a felső tagozatos korosztályt szeretné bevezetni az opera világába.

A Varázsfuvola Mozart legtöbbet játszott műve, amely egyszerre mese, infantilis játék, filozófiai mű, a felvilágosodás nagyszerű és magasztos eszméivel és máig ható illúzióival. Minden alkotó saját univerzumát kívánja megteremteni benne. Mozart zenéje látszólag vagy szándékoltan önellentmondásos, de talán pont a létezés ellentmondásossága áll a mű központjában. Lehet az élet értelme maga a keresés?

A történet színtere az öreg malom, valahol a mesék idejében.
A végtelen idő Tündére, aki az idők fonalát gombolyítja, látja, hogy a malma üresen tátong, s nincs lakója. Az egerek és macskák népe pedig csak úgy kóborol a világban, se házuk, se hazájuk nincsen. Ezért becsalogatja őket a malomba, hogy éljenek együtt, hiszen elég tágas ez a hely, s elférnek benne valamennyien. Ajándékba ott hagy egy nagy rőf kolbászt, hogy osztozzanak rajta. Persze nem tudnak megegyezni, mert mindig egymásfölé akarnak kerekedni, és folyton csak civakodnak egymással. Cincilla az egérkislány, és Tejpancs a kiskandúr összetalálkoznak és elkezdenek játszani egymással. Jó pajtások lesznek, de az örökké veszekedő felnőttek elszakítják egymástól őket. Mindannyian éhesek és Haspókmamó mesélni kezd a gyerekeinek az eltűnt bőségládáról, amiről még a nagy szüleitől hallott. Bizony a legenda úgy mondja, hogy réges régen volt egy csodálatos láda, de az Időtündér büntetésből elvette tőlük az örökös háborúskodás miatt, és azóta éheznek és fáznak az egerek. Cidribajsz és Cincilla vándorútra indulnak, hogy megkeressék a ládát. Tejpancs beszökik az egerekhez, hogy játszhasson a kedves kis egérlánnyal, de csak a szomorkodó egérmamát találja egyedül, aki csak szomorkodik, mert elmentek az Ő kincsei. Tejpancs is utánuk indul, hogy a segítségükre lehessen. Sok – sok kaland után sikerrel járnak, meglelik a ládát, de nem tudják felnyitni. Amikor hazaérnek, közösen hívják az Időtündért, hogy segítsen nekik! A láda kinyílik… igen ám, de együtt kell dolgozniuk, hogy jóllakhassanak, és a malomba végre beköltözzön a „béke és a szeretet!”

Ősbemutató - zenés komédiaBárdi Gróf fiának, Andornak egy fiatal grófnőt szeretne, s szerezne. Ám Andor hallani sem akar apja ajánlásairól,  hiszen ő a Szentgáli nő lányára, Edithre vetett szemet. A darabból kiderül, Edith viszont szereti Andort, de szeremét feltételhez köti. Edith a földi javak, a pénz, s gazdagság helyett, a becsületet, s a tiszta józan ész útját választja, s apját is erre az útra kérleli. Ám mindennek ára van, az út nem olyan egyszerű, ahogy mindezt a lány elképzeli. A komédiában feltűnik még Várhelyi kérő, és Brázi szolga nem mindennapi jelleme. A történet kölcsönös csavarokkal tarkítva ér véget.

 A kisemberek tragédiája a közösségi " megszólalástól" való félelem, a kitaszítottság fenyegető közelségében inkább összefognak és kitaszítanak, mintsem megértenek egy emberi sorsot. Akár a sebből kilöködő idegen anyag, Ödön von Horváth Hudetze a közösség peremén találja magát, mert állomásfőnökként hibát követett el, ami egy szörnyű szerencsétlenséghez vezetett. A falusiak ellene küzdenek, ő meg a lelkiismeretével. Ödön von Horváth kifinomult nyelvezetével és igényes humorával átszőtt történetben követhetik nyomon a kis ember tragédiáját. 

Egy régi, fényes, dicső múlt hátrahagyott kísértetei. Négy, otthon és munka nélkül maradt színész groteszk elégiája, akik számára az egyetlen elfogadható idősík a múlt, az egyetlen elviselhető valóság a saját emlékeik. Szívbe markolóan őszinte vallomás arról, hogy a színész is csak ember, épp úgy fél, örül, hisz, káromkodik és szeret, mint akárki más. És nem utolsó sorban, épp úgy tud nevetni önmagán. Önirónikus hattyúdal négy hangra. A végjáték...

A modern zenés mesejáték szereplői egy nagy odvas fában, a "Vén De Jó"-ban laknak, mindaddig, míg Lili a légy alaposan fel nem forgatja életüket. Hogy valóban tud-e beszélni a Vén De Jó, az a mese végére kiderül és persze az is, hogy hol lesz a szereplőknek új lakóhelyük.

Egy nagy formátumú alkotó emlékei és álmai között utazunk, melyekről legendák és dokumentumok szólnak. Nincs lineáris történet, egy visszaemlékezés közepén találjuk magunkat. De kinek a visszaemlékezése? Molière-é? A kortársaké? A miénk? Ezt a képzeletbeli utazást közösen próbáljuk meg felidézni, feltárni négy felvonáson keresztül. Mindegyik egy különálló világ. Minden évszak, minden felvonás egy előadás. Négy előadás, amely eggyé olvad. Egy emberi, egy alkotói vágy körforgása. Haláltól a születésig, születéstől a halálig.

Ifjúsági előadás sok zenével (16 +) -  FÜGE Produkció  és Mentőcsónak koprodukcióAlfred de Musset LORENZACCIO című drámája nyománMusset a legtöbb művében a saját kiábrándult, passzív generációjával foglalkozott, a cselekedni képtelen, a fennálló rendszernek végül önmagát megadó fiatalokkal. Ezért is esett a választásunk a romantikus szerző Lorenzaccio című drámájára, amelyben a 16. századi, elvben köztársaságként működő Firenzéről mesél, és ahol Alessandro Medici korlátlanul gyakorolja zsarnoki hatalmát. Száműzötteket sirat a nép, néhány diák zendülést szít, amit aztán könnyedén levernek. A fejedelem és baráti köre dorbézoló jókedvében nőket becstelenít meg, igazi ellenállás nincs, önfeledt a szórakozás. Az eredetileg öt felvonásos művet ifjúsági előadássá dolgozzuk át annak érdekében, hogy az elnyomó rendszert vizsgálva a demokrácia fogalmáról a középiskolás diákokkal közösen gondolkodjunk. Vajon mit jelent a mai fiatalok számára a hatalom? Mit várnak el tőle? Képesek észrevenni a hatalom túlkapásait? És ha igen, vannak eszközeik tenni ellene? Akarnak egyáltalán? Vajon ma is ugyanolyan passzívak a fiatalok, mint Musset korában?
A Mentőcsónak működésének tapasztalatai alapján arra jutottunk, hogy szükséges létrehozni egy olyan programot, ami kifejezetten a demokráciával foglalkozik. Már a Szputnyik Antigoné című tantermi előadásain kiderült számunkra (mellyel bejártuk az országot), hogy a diákok túlnyomó többsége nem érzi szükségesnek megdönteni a zsarnok Kreón hatalmát. A drámafoglalkozásokon a tanulók a népet alkotó tömegként, Iszméné attitűdjét választva szemben Antigonéval, inkább kompromisszumot kötöttek a fennálló, elnyomó rendszerrel. Meglepő élmény volt ez, hiszen azt gondolnánk, a kamaszok nem tűrik el az őket korlátozó szabályokat, hogy tombol az igazságérzetük, még él bennük a lázadás iránti vágy.
A vezér című előadással szeretnénk felhívni a diákok figyelmét a társadalmi aktivitás fontosságára. A Mentőcsónak programjaiban már érintettük ezeket a kérdéseket, de nem szenteltünk nekik egy teljes előadást. Az viszont világosan kiderült számunkra, hogy a diákok többsége nincs igazán tisztában azzal, hogy mit jelent társadalmi igazságosságban élni.
A projekt célja kimozdítani a fiatalokat a passzivitásból, felébreszteni bennük a közösségépítésre való igényt, tudatosítani, hogy van beleszólásuk a sorsukba, a jövőjük alakulásába. A demokrácia megóvása rajtuk is áll, sokkal nagyobb szerepük van ebben, mint gondolnák.