A szobában egy kényes nyuszi és egy stréber vizsla. Ismeretségük véletlenül indul, és bár kíváncsiak egymásra, lehetetlennek tűnik, hogy bármiben is egyetértsenek. A nyúlketrec hamarosan kinyílik és miközben szóba elegyednek egymással, a szoba lassan csatatérré változik.Vajon lehet-e közöttük összhang mégis, a különbözőségeik ellenére? Túléli-e ezt a napot a szobanövény, marad-e valami az étkezőasztalon felejtett túrógombócból? És milyen látvány fogadja vajon a mese végén hazaérkező gazdikat? 
Kolozsi Angéla mulatságos és elgondolkodtató története gyerekek és felnőttek számára egyaránt ismerős helyzetet helyez a színpadra: óvodában, iskolában, családban vagy munkahelyen is mindennapos az elfogadás, a néha lehetetlennek tűnő összhang vágya.A Budaörsi Latinovits Színház és a Kecskeméti Ciróka Bábszínház közös produkciója.

Szigetvár polgárai az évforduló napját készülnek megünnepelni.A téma kézenfekvő: Zrínyi Miklóst, a törökverő hőst, a keresztény hitéhez hűen élő embert kell megidézni, az ő alakját, eszményeit példaként állítani. Az a kérdés, hogy mivel kell megküzdenie egy Hérosznak, az istenek és emberek vertikális tengelyére feszülő hiteles, őszinte lénynek? Önmagával - a világgal, avagy egy közösség szellemével, akaratával és közönyével?Mindezt hogyan? Adott egy kisváros néhány kulcsfigurája, akik bármely városban bármely időben élhettek volna, élhetnek ma is.Előadásunkban a hős Zrínyi dédunokájának, a költőnek, Szigeti veszedelem című művét dolgozzuk fel, érthetőbbé téve a mai ember számára azt a kort és erkölcsi rendszert.Egyszerű emberek egyszerű gondolatokkal, mindennapi problémákkal, akiknek a szürke hétköznapok során szintén minduntalan döntéseket kell hozniuk, akárcsak a nagy elődnek, a szigetvári hősnek. 450 évvel a nagy történelmi esemény után hová jutottunk, mit tartunk erkölcsi értéknek, mennyiben változott meg világnézetünk, életszemléletünk, szükségünk van-e hősökre, egyáltalán felismerjük-e hétköznapi hőseinket?Ezekre és még sok más kérdésre próbálunk választ találni az előadás folyamán, hol komolyan, hol humorral átszőve, dallal, tánccal, őszinte hittel.

A világon mindenütt születtek legendák talált gyermekről, az egyik legismertebb ilyen figura Kipling Mauglija. A XVIII. században Magyarországon a kapuvári halászok a hansági Király-tó egyik mocsaras részén egy 8-10 év körüli fiút fogtak el. A beszédképtelen, teljesen vad gyermek a korabeli leírások szerint tökéletesen alkalmazkodott a lápi léthez: meztelen volt, bőre kéregszerűen megvastagodott, testét szőr borította, ujjai között kezdetleges bőrhártya feszült. Szemtanúk szerint a víz alatt úszva is képes volt megfogni a halakat. A csoda e történetekben az, hogy az ember valójában mi mindenre képes. A Hany Istóknak elnevezett fiú is hosszú éveken keresztül megélt kint a lápban, ruha nélkül. Állítólag hódok nevelték, és a hódvárban meleg van télen is. A lápot egyébként, ezt az édenkertet a múlt század ötvenes éveiben lecsapolták, és ez a csodálatos flóra és fauna megszűnt, egyik pillanatról a másikra. Szarka Tamás remek alkotói leleménnyel úgy írta meg darabját, hogy a nézők a láp (a természet) nyelvét értik – Istókot és a barátait: a kócsagot, a sast és a farkast. A második felvonásbeli világot, a civilizációt, az embereket, akik majd lecsapolják ezt az édenkertet, már nem érteni, a várkapitány és köre halandzsa nyelvet beszél.  „Mi az édenből jövünk, nem a civilizációból – hangsúlyozza Szarka Tamás –, gyökereinkben a természet részei vagyunk. Amikor nekifogtam e darab megírásának, hallani kezdtem, ahogy rengeteg madár énekel. Itt a Nemzetiben a plüss-székek között érdekesen hangzik ez a „zenekar”: a madarak és a vízi állatok csodálatos éneke.”Az Éden földön meséje a civilizáció és a természet összecsapásáról szól. Bozsik Yvette rendező-koreográfus a mozgással és a látvánnyal leginkább afantasy műfajához közelítő világot varázsolt a színpadra. 

A II. Vallai Péter Kortárs Előadóművészeti Fesztivál III. helyezett előadása.Ederlezi ünnepén hagyományosan az életről, a halálról, az újjászületésről és a szerelemről emlékeznek meg. Ekkor kezdődik a tavasz, ekkor kelnek útra a vándorok. Indulnia kell Perhannak is – és közben találkoznia gazdagsággal, szerelemmel, élettel és halállal. Döntenie álmokról, hűségről, becsületről. Ahogy valamennyiünknek.

musical -a Budapesti Show Színház produkciójaMeglepő műfajt választott Tóth Ádám szerző-rendező Kosztolányi Dezső: Édes Anna című regényének teljesen újszerű bemutatásához. A könnyedebb műfajnak gondolt musical keretében dolgozta fel az 1926-ban íródott és  az 1919-22 közötti Magyarországon játszódó tragikus történetet. 
A musicalban az eredeti story alapján zajló cselekmény tizenhat remek ritmusú, szövegű, 'slágergyanús' betétdal segítségével, sajátságos módon adja vissza a Kosztolányi mű lényegét. 
A cselédtörténetben Kosztolányi az emberi kiszolgáltatottsággal szembeni iszonyatát fejezte ki, az adott kor társadalmi viszonyai között. Akkoriban a cselédet nem vették emberszámba, megalázták és az emiatt felgyülemlett indulat végül tragédiába fulladt...
Mindehhez kitűnő atmoszférát teremt a  sodró lendületű zene, a dalok fülbe mászó ritmusa, az érzékeny, kifejező dalszövegek, a tragédia átélésének katartikus élményét nyújtva a nézőnek.
A zenei alap kiválóan illeszkedik a történethez, kifejezi a színpadon zajló eseményeket, visszaadja az érzelmi konfliktusok keltette hullámzásokat. 
A musical a kiszolgáltatott cselédlány, illetve az árnyként megjelenő többi megalázott és kihasznált lány és a Vizy család sorsán keresztül üzen a mai világnak. 
De hogy mit, annak megfejtése legyen a nézők feladata....

Addig is lélegzetvisszafojtva figyelhetjük a történetet és dúdolhatjuk a musical két 'slágerét': Isten szeret....Anna az más....,melyek még az előadás után is sokáig csengenek a fülekben.

A nő egyedül alszik otthon.  Hirtelen csengetnek. Semmi baj, csak a férfi jött meg.  Kitör a vihar, mivel a férfi túl sokat költ és későn jár haza, és a nőnek nincs érzéke a művészethez és nem hasonlít a festményekhez, pedig a férfi egy meg nem értett művész és szolgálatkész beosztott, míg a nő gondoskodó feleség és hibátlan az alakja.  Hirtelen csengetnek. ,,Csak nehogy a családban legyen valami baj…”

Egy úrinő, egy szobafestő és egy féltékeny feleség. Ezek a hozzávalók egy olyan fergeteges komédiához, melyre ajánlatos magunkkal vinni egy csomag papír zsebkendőt is, a nevetésből fakadó könnycseppek végett. A darab receptje igen egyszerű: elutazott férj, évente tíz napos viszony, és egy csúnya lebukás. Hogy hogyan kerül a képbe a szobafestő, azt ne firtassuk, lényeg, hogy ő menti meg a helyzetet. De hogy??

 A korszakalkotó klasszikus Broadway musical-ek hőskorában született Édes Charity egy rossz útra tévedt, mégis örökké optimista, igaz szerelemre áhítozó lány szórakoztató, egyúttal megható története, mely a 60-as évek óta folyamatos, zajos sikerrel hódítja meg a színházak közönségét világszerte. A fordulatokban gazdag, igazán eredeti, szellemes karaktereket felvonultató történet sikeréhez a fülbemászó, hol erőteljesen hangzatos, hol andalítóan lágy musical slágereken kívül nagyban hozzájárulnak a rendkívül látványos táncbetétek. A táncok eredetijét a zenés műfaj világhírű zsenije, Bob Fosse koreografálta, akinek olyan klasszikusokat is köszönhetünk, mint a sokak által jól ismert Chicago, vagy Cabaret. Fosse az Édes Charity koreográfiájáért az Egyesült Államok legnagyobb színházi elismerésének, az Oscar-díj színpadi megfelelőjének számító Tony-díjat is elnyerte. 

Esküvő utáni lagzi a Balatonon. Felhőtlen ég, felhőtlen jókedv. Az alkohol és az egyre baljósabbá váló események közepette lassan derülnek ki a furcsa viszonyok: mindenkinek van köze valakihez a hajón. Éjfél előtt a legénységnek magányos fürdőzőt kell kimentenie a vízből. Vajon bajban van, vagy konkrét céllal került a fedélzetre? Vihar közeleg, a hajóról pedig kiderül: nincs a legjobb állapotban.

Lakner Artúr Édes mostoha története több mint egy ifjúsági regény. Arra tanít, hogy higgy magadban, ne félj az érzéseidet kimutatni. Igazi családi színház, amely minden korosztály számára tanulságul szolgál. A Budaörsi Latinovits Színház és a Múzsák Társulat koprodukciója egyúttal új, zenés adaptáció is.A napjainkban is érvényes mesében gyönyörű parkkal, csodálatos virágoskerttel övezett kastélyban él a csodaszép kislány, Erzsike. A házban mindenki körülötte sürög-forog, és sokan próbálják felvidítani, ugyanis ő a Hargitay-kastély legszomorúbb lakója is egyben, hisz édesanyját nemrég veszítette el. „A Hargitay család gyönyörű parkjában még a virágok is szomorúbbak, mint máshol.” Az árva kislánynak senki sem tud örömet szerezni, s amióta Ibolya, Erzsike nagynénje a maga kibírhatatlan éles, parancsnoki hangjával a házban átvette a hatalmat, nem is reméli, hogy a boldogság újra rátalálhat. A félárva Erzsike szomorúan énekli babáinak: „De jó is nektek, ti nem tudjátok / Mi az, ha valaki árva….” – nem sejtvén, hogy özvegyen maradt édesapja szokatlan születésnapi ajándékot gondolt ki számára: új anyukát…Lakner Artúr úgy írta meg szívet melengető regényét, mintha itt élne köztünk. Mintha látná, mit jelent a 21. században csonka családban létezni, mit jelent, amikor új apukát vagy új anyukát kell elfogadnia a gyereknek. Mert sajnos, ez napjainkban nagyon is hétköznapi eset, sok-sok kisgyerek küzd Erzsikéhez hasonló problémával, és sok-sok felnőtt is küzd ezzel, hiszen senki sem akar fájdalmat okozni a gyermekének. Lakner Artúr Édes mostohá-ja nemcsak azért nagyszerű, mert megmutatja, hogy a szeretet mindent legyőz, hanem mert mindezt ráadásul humorral teszi.

Édesség, szerelem, szenvedély, barátság és boldogság – ezek a fogalmak szinte egybeforrtak. Édes szavakat suttogunk kedvesünk fülébe. Édesnek érezzük az életet, ha éppen boldogok vagyunk. Egy csupa csokis desszertet csakis élvezettel szabad elfogyasztani, és kizárólag akkor sikerül, ha szenvedéllyel és odaadással készült. Egy szelet süti magában is jelentheti a boldogságot, és felidézheti a gyermekkort, csupa kedves és szép emléket, jó barátokat, közös együttléteket, a nagymamák titkos receptjeit.

Liptai Claudia és Pataki Ádám közös könyve adja az apropót ehhez a rendhagyó színpadi show-hoz, melyben a szerzőpáros jó barátai, Hajós András és Ábel Anita is közreműködnek. Sajátos humoruk és előadásmódjuk garantált szórakozást ígér.

Két legenda, két csodálatos női ikon, két sztár a széteső Európában. Edith Piaf és Marlene Dietrich. Pataki Éva zenés játéka a két világhírű művésznő barátságának különös hullámzását mutatja meg. Vajon összemérhető, összeegyeztethető-e ez a szélsőségesen másféle életút? Piafot a párizsi utcalányok nevelték, Dietrich a hűvös arisztokrata körökből lett világsztár. Származásuk, sorsuk különbözőségét azonban feloldja a tehetség, a teljes odaadás, szenvedély, amivel művészi pályájuk felé fordultak.