Egy úrinő, egy szobafestő és egy féltékeny feleség. Ezek a hozzávalók egy olyan fergeteges komédiához, melyre ajánlatos magunkkal vinni egy csomag papír zsebkendőt is, a nevetésből fakadó könnycseppek végett. A darab receptje igen egyszerű: elutazott férj, évente tíz napos viszony, és egy csúnya lebukás. Hogy hogyan kerül a képbe a szobafestő, azt ne firtassuk, lényeg, hogy ő menti meg a helyzetet. De hogy??

 A korszakalkotó klasszikus Broadway musical-ek hőskorában született Édes Charity egy rossz útra tévedt, mégis örökké optimista, igaz szerelemre áhítozó lány szórakoztató, egyúttal megható története, mely a 60-as évek óta folyamatos, zajos sikerrel hódítja meg a színházak közönségét világszerte. A fordulatokban gazdag, igazán eredeti, szellemes karaktereket felvonultató történet sikeréhez a fülbemászó, hol erőteljesen hangzatos, hol andalítóan lágy musical slágereken kívül nagyban hozzájárulnak a rendkívül látványos táncbetétek. A táncok eredetijét a zenés műfaj világhírű zsenije, Bob Fosse koreografálta, akinek olyan klasszikusokat is köszönhetünk, mint a sokak által jól ismert Chicago, vagy Cabaret. Fosse az Édes Charity koreográfiájáért az Egyesült Államok legnagyobb színházi elismerésének, az Oscar-díj színpadi megfelelőjének számító Tony-díjat is elnyerte. 

Esküvő utáni lagzi a Balatonon. Felhőtlen ég, felhőtlen jókedv. Az alkohol és az egyre baljósabbá váló események közepette lassan derülnek ki a furcsa viszonyok: mindenkinek van köze valakihez a hajón. Éjfél előtt a legénységnek magányos fürdőzőt kell kimentenie a vízből. Vajon bajban van, vagy konkrét céllal került a fedélzetre? Vihar közeleg, a hajóról pedig kiderül: nincs a legjobb állapotban.

Lakner Artúr Édes mostoha története több mint egy ifjúsági regény. Arra tanít, hogy higgy magadban, ne félj az érzéseidet kimutatni. Igazi családi színház, amely minden korosztály számára tanulságul szolgál. A Budaörsi Latinovits Színház és a Múzsák Társulat koprodukciója egyúttal új, zenés adaptáció is.A napjainkban is érvényes mesében gyönyörű parkkal, csodálatos virágoskerttel övezett kastélyban él a csodaszép kislány, Erzsike. A házban mindenki körülötte sürög-forog, és sokan próbálják felvidítani, ugyanis ő a Hargitay-kastély legszomorúbb lakója is egyben, hisz édesanyját nemrég veszítette el. „A Hargitay család gyönyörű parkjában még a virágok is szomorúbbak, mint máshol.” Az árva kislánynak senki sem tud örömet szerezni, s amióta Ibolya, Erzsike nagynénje a maga kibírhatatlan éles, parancsnoki hangjával a házban átvette a hatalmat, nem is reméli, hogy a boldogság újra rátalálhat. A félárva Erzsike szomorúan énekli babáinak: „De jó is nektek, ti nem tudjátok / Mi az, ha valaki árva….” – nem sejtvén, hogy özvegyen maradt édesapja szokatlan születésnapi ajándékot gondolt ki számára: új anyukát…Lakner Artúr úgy írta meg szívet melengető regényét, mintha itt élne köztünk. Mintha látná, mit jelent a 21. században csonka családban létezni, mit jelent, amikor új apukát vagy új anyukát kell elfogadnia a gyereknek. Mert sajnos, ez napjainkban nagyon is hétköznapi eset, sok-sok kisgyerek küzd Erzsikéhez hasonló problémával, és sok-sok felnőtt is küzd ezzel, hiszen senki sem akar fájdalmat okozni a gyermekének. Lakner Artúr Édes mostohá-ja nemcsak azért nagyszerű, mert megmutatja, hogy a szeretet mindent legyőz, hanem mert mindezt ráadásul humorral teszi.

Édesség, szerelem, szenvedély, barátság és boldogság – ezek a fogalmak szinte egybeforrtak. Édes szavakat suttogunk kedvesünk fülébe. Édesnek érezzük az életet, ha éppen boldogok vagyunk. Egy csupa csokis desszertet csakis élvezettel szabad elfogyasztani, és kizárólag akkor sikerül, ha szenvedéllyel és odaadással készült. Egy szelet süti magában is jelentheti a boldogságot, és felidézheti a gyermekkort, csupa kedves és szép emléket, jó barátokat, közös együttléteket, a nagymamák titkos receptjeit.

Liptai Claudia és Pataki Ádám közös könyve adja az apropót ehhez a rendhagyó színpadi show-hoz, melyben a szerzőpáros jó barátai, Hajós András és Ábel Anita is közreműködnek. Sajátos humoruk és előadásmódjuk garantált szórakozást ígér.

Két legenda, két csodálatos női ikon, két sztár a széteső Európában. Edith Piaf és Marlene Dietrich. Pataki Éva zenés játéka a két világhírű művésznő barátságának különös hullámzását mutatja meg. Vajon összemérhető, összeegyeztethető-e ez a szélsőségesen másféle életút? Piafot a párizsi utcalányok nevelték, Dietrich a hűvös arisztokrata körökből lett világsztár. Származásuk, sorsuk különbözőségét azonban feloldja a tehetség, a teljes odaadás, szenvedély, amivel művészi pályájuk felé fordultak.

Mi áll egy remekmű hátterében? Milyen körülmények között születik a darab? Milyen az író személyisége? Mi inspirálta egykor a szerzőt, a zsenit? Olyan kérdések ezek, melyek mindig is foglalkoztatták a nézőket és a művésztársakat egyaránt. Michalikot a Szerelmes Shakespeare című film inspirálta arra, hogy Edmond Rostand titkainak feltárására vállalkozzék. Keszég László – fergeteges miskolci Cyrano-rendezése után – személyes tartozását rója le, amikor felfedi előttünk, hogyan született a mindenki által ismert büszke, talán kissé könnyen sértődő, de szellemes, önironikus szerelmes lovag figurája. Pontosabban azt fedi fel, hogyan született meg Cyrano Michalik szerint.Michalik egyébként Rostandhoz hasonlóan huszonkilenc éves korában érte el első drámaírói sikerét. Azóta több drámáját mutatták be és játsszák francia és angol színpadokon. Az Edmondból már film is készült. Sikerének titkáról így vall egy interjújában: „Fiatalabb koromban sokat pályáztam a darabjaimmal mindenfelé, de hamar világossá vált számomra: ahhoz, hogy nyerjek is, sokkal politikusabban, sötétebben kellene írnom, és talán kevésbé szórakoztatóan. De én a nézőbarát, színvonalasan szórakoztató színházban hiszek. Nem akarom, hogy a nézőtéren bárki is unatkozzon!”

Minden egy almával kezdődött. A paradicsomban. Ádám és Éva beleharapott, és attól kezdve egymásra maradtak. Férfi és Nő. Azóta közel kerültek egymáshoz, bántják egymást, szégyenkeznek, nem értik egymást, megbocsátanak, vágyódnak, lopnak, adnak. Szétválnak. Meghalnak. Mind jól ismerjük ezt a különös játékot, mégis mindig, újra és újra meglepődünk. Ez Férfi és Nő kapcsolatának végtelen formája.

“Ezt a mesét még nem hallotta senki. Ezt a mesét még nem mesélte senki, mert ez a mese nincs…”  
A mesélő mesél, a zenész muzsikál, s közben a homokszemcsékből és árnyfigurákból a vásznon mégiscsak életre kel a mese.  „Lett egy fa a világon, aminek gyökerei messze-messze lekúsztak a végtelen térben, s ágai messze-messze felkúsztak a végtelen időben.  
Minden ágán egy virág volt, s minden virág egy világ volt.  
És minden ágán egy virág volt, s minden virág egy világ volt.  
Ágadzott, bogadzott, mégsem levedzett.  
És ágadzott, bogadzott, mégsem levedzett.  
Kész. A világ megteremtve.”  
A mesélő és a homokanimátor a semmiből alkot egy új világot; a homok, a zene és a képzelet erejével egy egész univerzumot teremtenek.. 

Becsukódik a sajtérlelő műhely ajtaja, egér cincogás hallatszik, régi ismerősök, a szürke egerek bújnak elő az egérlukból. A tutyimutyi Márton papa, a családszerető Lidi mama és Soma, a játszótéri gyegerek és egerek csapatában legbátrabb szürke egér gyerek! Soma hazafelé a játszótérről találkozik az utcán vagy a játszó téren, ezt már pontosan nem tudom, a világ legszebb fehér egér kislányával, Fruzsinával. A fehér egér család éppen fészket keres, mert megszöktek Zakariástól a világhírű mesélőtől és Jozefinától a földkerekség legakaratosabb madarától. A fehér család kalandos úton a sajtérlelő műhelyben talál egérfészket magának, de a szürke család ezt kikéri magának és…
Nem mesélem tovább!Jertek el, jöjjenek el és nézzék meg! Mi lesz a két szerelmes kisegérrel, Fruzsival az egér Júliával és Somával az egér Rómeóval! Jó mulatást, sírás rívást! 

zenés mesejáték két részbenSoma, a legbátrabb szürke egér gyerek hazafelé a játszótérről találkozik a világ legszebb fehér egér kislányával, Fruzsinával… És elkezdődik egy mesebeli Rómeó és Júlia történet, amely a fehér és a szürke egércsaládok közt játszódik a sajtüzletben – de a vég, ahogyan az egy meséhez illik, korántsem tragikus.