Történik a közeli jövőben, ahol létében van fenyegetve egy kis nemzet és egy nyelv, s benne: az emberiség lángelméjének megismételhetetlen csodája. A népet elnyomók elfognak, elzárnak és halálra ítélnek egy asszonyt, aki utolsóként őrzi nemzete nyelvét.A darab alapjául egy megrázó történet szolgált, melyet Jean-Luc Moreau vetett papírra akkor, amikor a szamojéd népek egyikének utolsó túlélőjével  találkozott, azzal az asszonnyal, az egyetlennel, aki akkor még beszélte anyanyelvét.  Az UNESCO prognózisa szerint e század végéig 4500 nyelv fog kihalni. Pár évtized múlva a jelenleg még ötezer nyelvből csak ötszáz fog megmaradni. Anyanyelvünk is a veszélyeztetett nyelvek listájára került. Az alkotó sorait idézve: „Saját életemben is megéltem már egy nyelv eltűnését. Nagyvárad a gyermekkorom idején még szinte színmagyar város volt, csak az ott szolgálatot teljesítő katonák beszéltek románul. Ennek ellenére egy magyar gyerek már érezte, hogy nemzetisége miatt szorongatják. Nem lehetett biztos abban, hogy az elemi iskolát elvégezve a középiskolában is anyanyelvén tanulhat-e. Számomra is riasztónak tűnt, hogy pár kilométerre a magyar határtól nem a magam nyelvén kellett volna továbbtanulnom. Pár hónapja újból Nagyváradon jártam. A város főutcáján végigmenve már alig hallottam magyar szót. Európai szemmel nézve is milyen politika az, amely egy emberöltő leforgása alatt egy százezres nagyságrendű városnak úgy ki tudja cserélni a lakosságát, hogy az egykor általánosan használt nyelv teljesen eltűnjön?”

A Sík Ferenc Kamaraszínházban Rákosi Viktor regényének adaptációja, Nemlaha György átdolgozásában.A múlt század neves újságírója, humoristája, drámaírója több regénnyel lett népszerű; a Korhadt fakeresztek, a Hős fiúk, és főleg az Elnémult harangok, a maguk idejében bestsellerekké lettek. Sipilusz álnéven humoros könyveket is jegyzett, sőt, egy időben – ez sokat elmond sokoldalúságáról – a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke volt.

Schwab darabjának „elnöknői” a vakbuzgón katolikus Erna, az élveteg Grete, és az ezt a két tulajdonságot öntudatlan félkegyelműségben egyesítő Mariedl tulajdonképpen takarítónők, akik egy leértékelt tévékészülék megvásárlását kívánják megünnepelni. Csevegésük alkalmával szabadjára eresztik sajátságos fantáziájukat, ám féltve dédelgetett álmaik valós életükhöz hasonlóan kisszerűeknek és szánalmasaknak bizonyulnak.
Werner Schwab 1991-ben megjelentetett első darabjával, az Elnöknőkkel felhívta magára a német nyelvű színházi világ figyelmét. A szöveg Parti Nagy Lajos kongeniális fordításában szólal meg magyarul, akinek sajátos színházi nyelvezete nagyon közel áll ahhoz a mesterséges dialektushoz, amelyet a német szerző szán hősnőinek.

Werner Schwab darabjának hősnői, az "elnöknők": a bigottan katolikus Erna, az élveteg Grete, és az e két tulajdonságot öntudatlan félkegyelműségben egyesítő Maridel valójában takarítónők, akik egy leértékelésben beszerzett tévékészüléket megünnepelni jönnek össze. A beszélgetés során szabadon eresztik a fantáziájukat, és álmaik éppoly sírnivalóan és hátborzongatóan szánalmasnak bizonyulnak, mint a valóságuk. A németnyelvű színházi világ fenegyereke, Werner Schwab üstökösként robbant be a színházi életbe 1991-es első darabjával, az Elnöknőkkel.
A magyar változat Parti Nagy Lajos kongeniális fordításában került színre, akinek a saját színházi nyelve a legközelebb áll ahhoz a mesterséges dialektushoz, amellyel Schwab beszélteti hőseit.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes (MNTE) „Élő Tánc-Archívum” c. sorozata a fáradhatatlan néprajzkutató, Martin György (1932–1983) táncfilmezéseinek útvonalát követi, így tisztelegve a nagyszerű tudós megismételhetetlen munkássága előtt. 
Ő és munkatársai nagy horderejű táncgyűjtéseket szerveztek Magyarországon és Erdélyben, amelyek meghatározó jelentőséggel bírtak nemcsak a magyar, de az európai néptánckutatás történetében is. 
Sorozatunkkal Martin gyűjtőútjainak főbb állomásait állítottuk színpadra, melyek közül most Kalotaszeg és Szatmár kerül bemutatásra.

Molnár Ferenc a XX. század legsikeresebb magyar drámaírója. Darabjait nemcsak Európában, hanem szerte a világon, és Amerikában is rendszeresen és nagy sikerrel játszották. Írt regényeket, novellákat, újságírói munkássága is jelentős. Minden műfajban remekműveket alkotott.Miért játszanak a színházak olyan gyakran Molnár darabot? Mert mindig siker. Miért szeretnek a színészek Molnár darabjaiban játszani? Mert nemcsak sikert aratnak benne, hanem kitűnő szerepeket játszhatnak el darabjaiban. Ezek a szerepek azonban csak látszólag könnyűek. Valójában összetett, bonyolult jellemű figurák, melyeket a színész csak komoly munkával, szakmai felkészültségének összes eszközével képes megalkotni. De a színészcsapat a kemény munka közben is élvezi a szerző kifogyhatatlan ötletességét, bámulatos színpadtechnikai képességét. Molnár Ferenc mindent tudott a színházról, és nagyon sokat tudott magáról az emberről.Miközben a közönség élvezi a kitűnő helyzeteket, átéli a játék örömét, a színészek kitűnő alakításait, lélekben is gazdagabbá válva hagyja el a színházat. Ezért jó, hogy a színházak folyamatosan műsorra tűzik Molnár darabjait.

Vigadjunk előre, az új év bőrére!Vadnai László, Rejtő Jenő, Nádassy László klasszikus kabaréjelenetei - Hacsek és Sajó, Jelenetek egy házasságból, A tacskóKálmán Imre, Eisemann Mihály, Fényes Szabolcs népszerű melódiái - A jányok angyalok, Hajmási Péter, Cintányéros cudar világ!Most mindez egy fantasztikus estén, szilveszter előtt!

Április 5-én 19 órától ünnepi irodalmi est lesz az Aegon Művészeti Díjjal: zenével, filmmel, színészekkel, és 2017 legjobbnak választott kortárs magyar írójával.Magabiztos lazázós szelfizgetés? 
Vészkijáratot kereső tekintet?
Önfeledt történetmesélés vagy épphogy kipréselt haikuk?Bármilyen is 2016 legjobb írójának díjátvevő modora, fergeteges estét kerítünk köré. Sok nevetéssel, erős szövegekkel, élő zenével és szeretnivaló filmekkel. 
Bemutatjuk a mezőnyt, ahol a legjobbak közt lett legeslegjobb, megkérdezzük hogyan írta, közben mire gondolt, és amúgy szereti-e a hasát. Belesünk az otthonába és megnézzük, hogy bírja, ha perceken át szembe dicsérik. 
Díjnyertes művét hol Borbély Alexandra, hol Kocsis Gergely kelti életre, a szórakoztató estét pedig Winkler Nóra vezeti.

Királyhegyi Pál egyszerre született a huszadik századdal. Nagykorúvá válása táján, rendezetlen szerelemi ügye miatt már majdnem öngyilkos lesz, amikor rájön, hogy a hazai viszonyok olyan pergő táncot járnak, hogy élni is lehetetlen, nemhogy meghalni. Úgyhogy legeslegjobb legjobb barátjával Amerikába megy. A lehetőségek hazájában sokféle hivatást kitanul. Hajléktalan, szennyesedény leszedő, börtöntöltelék, bankár, forgatókönyvíró. De kedvenc időtöltése, a honvágy hazahúzza. Kis auschwitzi kitérő után, akár boldogan is élhetne, ha a soronkövetkező rendszer nem telepítené ki Adácsra. Vagy őt, vagy valaki mást. “Az ember nyekereg, tegereg. Aztán mint a falevél: lepereg”   Most Szabó Zoltán színész ötletére és szereplésével Királyhegyi Pál: Az első 200 évem című könyvéből készít színpadi darabot a DEKK Színház és a Füge közösen.   Színész: Szabó Zoltán   Fény: Major Mátyás, Újvári Zsolt Díszlet: Jankó Mátyás, Kovács Tamás Koreográfus: Horkay Barnabás Zeneszerző/hangdesigner: Csizmás András Asszisztens: Bordás Katinka Produkciós vezető: Kulcsár Viktória, Perjési Éva   Rendező: Bánki Gergely   „Az előadás Királyhegyi Pál örökösének engedélyével jött létre. A szerző jogait a Hofra Színházi és Irodalmi Ügynökség képviseli.”

Részlet, rögtön az elejéről: „Ezekben a pillanatokban választások előtt vagyunk, kéremszépen, és mint minden valamire való romániai megyében, férfiak és nők, politikusok és táboraik ezekre a választásokra készülnek. A politikusok kampányain kívül, a választások idején a választópolgárok tájékozódhatnak az újságokból, a televízióból, rádióból, az internetről és a pletykalapokból. A következő jelenetekben arról lesz szó, hogy milyen nehéz a rendőri sors, hogy milyen a hétköznapi nagycsaládos romániai polgár élete…”